2012. január 14., szombat

Isztambul, zsilipelés India felé.



1. nap (2012. január 14.)
1th day (14. January 2012.)

ISRI, úgy mint, India és SRI Lanka, a közel két hónapos utunk célországai.
Miért pont ide? Mindenféleképpen szerettünk volna egy hosszabb keleti utat, több úti cél is felvetődött, úgymint: Vietnám – Laosz – Kambodzsa – Thaiföld, vagy Hong-kong – Kína, és utolsóként India. A legolcsóbb repjegy Mumbay-ba szólt a fentiek közül, így eldőlt, hogy India, harmadjára.
Első indiai utunk az Arany háromszög (Delhi – Agra – Jaipur), Alacsony-Himalája (Nainital – Sat Tal – Corbett NP) és Rhantambor vezetett, a második pedig Mumbay – Aurangabad (Ellora – Ajanta) és Goa útvonalat jegyezte.
Terveink szerint (mely elég rugalmas) most Dél-Indiában kalandozunk (Kerala és Tamil Nadu államok), onnan átmegyünk kb. 2 hétre Sri Lankára, onnan visszatérve szeretnénk eljutni az Andaman-szigetekre, majd az Északkeleti államokba (Assam, Nagaföld, Sikkim) és természetesen meglátogatni Kőrösi-Csoma Sándor sírját is. Mindez főként a pénztárcánkon múlik, és az indiai tömegközlekedésen (azaz időben el tudunk-e jutni A-ből B-be). Jelen pillanatban 3 fix pontunk van: a Mumbay – Kochi, a Colombo – Chennai és a Mumbay – Budapest repjegyek, ezekhez igazítjuk napjainkat.
Tervezésünkhöz a Lonely Planet India és Sri Lanka, és „A Birdwatchers’ Guide to India” (Kazmierczak) könyvét forgattuk. Utóbbit a ritka madarak „lelőhelyei” miatt, így mondanom sem kell, hogy több nemzeti parkot is útba ejtünk majd.
Török légitársasággal repülünk Budapest – Isztambul – Mumbay útvonalon oda-vissza, az odautat megszakítva egy napra Európa és Ázsia határán, mivel még nem jártunk ebben a városban.
A reptéren találkoztunk egy madarász ismerősünkkel, Németh Lalival (alias Lajosapu), aki éppen Etiópiába indult. (András üzeni a másik Németh-nek, Zolinak, hogy a távcső nincs elfelejtve!). Pestről a gépünk egy órás késéssel indult, majd a napsütésből megérkeztünk a havazásba, ami halmazállapotot váltott, esővé. A gépen a kaja nagyon jó volt, az előétel füstölt lazac és joghurtos krumplisaláta, a főétel vagy törökös sült marha lecsóval vagy töltött padlizsán csirkével paradicsomszószban, a desszert pedig sajttorta. Ezeken felül kaptunk kekszet és mogyorót is. Andrással meg is beszéltük két falat között, hogy régen utaztunk már normális légitársasággal…
A magyar állampolgároknak vízum szükséges a törökországi beutazáshoz. Ennek megszerzése az eddigi legegyszerűbb volt, a reptéren egy pénzváltó-szerű ablaknál beadtuk az útlevelünket és fejenként 15 eurót, ennek áráért kaptunk egy-egy 90 napra érvényes matricát az útlevelébe beragasztva, amit az ellenőrzés során lepecsételtek.
Szállásunk a Hotel Best Town Palace, ami a Gülhane Park közvetlen szomszédságában található. Metróval és villamossal jutottunk el a Sirkeci villamos állomásig. Az indulás erősen hajazott a BKV-ra, mivel a reptéri metró állomáson nincs kiírva, hogy milyen jegy-variációk kaphatók, és mi az érvényességük. Azt gondoltuk, naivan, hogy veszünk egy 24 órás jegyet, és utazgatunk holnap is, de meglepődve tapasztaltuk, hogy itt csak zseton van. Egy út egy zseton, ami kb. 260 HUF. Ha átszállsz, még egy zseton. De ezt is csak úgy sikerült kideríteni, hogy elénk pattant egy helyi BKV-s, és kevert angol-törökkel elmutogatta, hol kell bedobni a zsetont, és ha átszállsz, megint dobni kell a gépbe. Jó órás zötykölődés után eljutottunk a Sirkeci-re, és innen kezdődött a neheze.
Ugyanis, mint utólag kiderült, van egy Hotel Best Town és egy Hotel Best Town Palace is, csak hogy még egyszerűbb legyen a kis utcák útvesztőjében megtalálni. Természetesen a „rossz” szállást rögtön megtaláltuk, ahol azzal fogadtak, hogy ők tudják, hogy a mi foglalásunk nem oda szól, hanem a másik helyre. Szerencsére elmondta, hogy a „másik” merre van (balra – balra - jobbra és tovább) és mi szerencsésen el is rontottuk, mert nem arra volt. Azután egy utazási irodában nézték meg a google-n(!) és mutatták meg Andrásnak, hogy 2 utcával arrébb van. Mindezt szakadó esőben. A szállás jó, tiszta és a szoba igényes. Kisebb negatívumként annyit lehetne említeni, hogy a liftet meglátva eldöntöttem, hogy nem fogunk ketten a négy hátizsákkal beférni (nem volt 1x1 méter), de aztán mégis sikerült, és még a recepciós is bepréselte magát! A szobából viszont nagyon jó a kilátás az öbölre, és a vonatállomásra…
Mivel szakad az eső, reggelre halasztjuk annak a pár grandiózus épületnek a látogatását, ami belefér az időnkbe. A gépünk (elméletileg) este hatkor indul Mumbay-ba, az út a reptérre kb. egy óra tömegközlekedéssel. Reméljük minél több nevezetességet sikerül felvennem a világörökség listámra.
Képek később lesznek, mert vagy nem hoztuk az átjátszó-kábelt (fényképező – laptop), vagy valamelyik táska alján lapul, amit még nem szeretnénk szétkapni.

Trip Budapest – Istanbul – Mumbay. Stop for a day in Istanbul. If you need visa (check before your trip) you can buy at the airport, there are visa – windows. One costs 15 €, for 90 days.
Accomodation: Best Town Palace Hotel (37 €/2 person/night, include breakfast), close to Topkapi Saray (through booking.com)
Transport: by Metro from airport to Zeytinburnu, there change line T1 to Sirkeci (towards Kabatas). You have to buy „jeton”. One way (form gate to gate) is one jeton, if you change line, you have to use other one. One jeton costs 2 TL.
You can get free map at visa – window, but not a good quality.
Pictures will be later, because we can’t find the cable for the connection between the digital camera and the netbook.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése