31. nap (2012. feb. 13.)
31th day (13. February 2012.)
Kilenckor elindulunk a Bundala Nemzeti Parkba, ami védett terület és állítólag nagyon jó madarász hely, mellesleg ramsari vizes terület. Ráadásul saját kocsival is be lehet menni. Hosszasan kanyargózunk a rosszabbnál rosszabb utakon, mire elérjük a bejáratot. Előtte nagyon jó vizes élőhelyek vannak rengeteg madárral, András már alig várja, hogy beérjünk a parkba. Persze a jegypénztár innen egy km-re van.
Azt tudni kell, hogy mától olyan helyeken járunk, amit a 2004-es szökőár nagyban megrongált, vagy megsemmisített. Mint ahogy ennek a parknak az északi részét, és a jegyárus helyet is. Az egész részt 2006-ban építették újjá, és nagyon látványos lett.
A sofőrünk kíséretében megérkezik a jegyárus, aki rögtön azzal kezdi, hogy jeep-et kell bérelni, mert bent az utak teljesen megrongálódtak. András rávágja, hogy ez csak rossz vicc, és mindannyian tudjuk, hogy nem igaz, be lehet menni a mi kocsinkkal is. Én meg mutogatom neki, hogy ide van írva a fejem mellé, hogy személygépkocsival is be lehet menni, akkor meg mit vetít itt. Hát azt, hogy Indiga kedves nem akar bemenni és vezetni. András feje vörös lesz, és felhívatja Indiga-val a menedzsert, hogy akkor hogy is van ez? Persze ekkor már nem rossz az út, és mehetünk is, Indiga megijed. András elmondja a telefonba, hogy átvágott bennünket az infójával Nuwara Eliya-t illetően, most meg ez is. Benne van a megbeszélt programba, be is lehet menni, akkor meg mit csalnak már megint? Hát nagy hebegés között kiböki, hogy azért kell jeep-et bérelnünk (szerinte), hogy többet lássunk, meg hogy ne legyen koszos a kocsi. Na neee! És kifizeti a jeep felét. Persze nem fogadjuk el, bemegyünk ezzel a kocsival, ha már erre a célra (is) béreltük. Egymás között intézzék el a sofőrrel.
András megveszi a jegyet és elkéri az árus nevét, hogy megírja az esetet a parknak, hogy másokat ne nézzenek már hülyének. Erre az megijed, szerintem lesz pár álmatlan éjszakája, pedig nem fogunk írni egyetlen sort sem. Kapunk egy ranger-t, aki csak néhány élőlénynek tudja az angol nevét, és mutogatja az utat, hogy merre menjen a sofőrünk. Mondanom sem kell, hogy nem volt rossz az út, de Indiga azért eljátszotta, hogy mennyire az… Én nem élveztem a túrát, ráadásul semmi nem volt, néhány őzön és bivalyon kívül, még elefánt sem, és madár se sok.
Utunkat ezután a tengerparton folytatjuk Mirissa-ba, ahonnan bálnalesre lehet menni. Mirissa kicsi halászfalu volt, mára már elég sok szálláslehetőség található. András Zsizsivel egyeztetett a dátumot és a szállást illetően még Kandy-ben, hogy majd itt és ma találkozunk. Út közben megállunk egy szállásnál, és lefoglaljuk holnapra a helyet a hajón, a fickóval felhívatjuk a kinézett szállást, és kiderül, hogy tele van. Akkor maradunk itt, ez sem rossz, a szoba az óceánra néz, és nem is drága.
András elmegy netezni, én ezalatt szellőztetem a szobát, pakolászok és nézelődök a teraszról. Hoz egy gyertyát és meggyújtjuk a szökőár áldozataira emlékezve.
Este későn fekszünk, annak ellenére, hogy reggel fél 7-kor indulunk a bálnalesre. Nagy a meleg, alig tudunk elaludni, pedig még a ventilátor is megy. Arra ébredek, hogy valami palackokkal zörögnek, mondom is Andrásnak, hogy miért kell hajnalban a búvárok palackjait dobálni? Ő meg értetlenül néz, hogy éjfél van és a szomszéd benzinkúton cserélik a gázpalackokat, egy egész teherautónyit. Nagyon nehezen tudunk visszaaludni, csak hajnal 2 körül sikerül.
MirissaAzt tudni kell, hogy mától olyan helyeken járunk, amit a 2004-es szökőár nagyban megrongált, vagy megsemmisített. Mint ahogy ennek a parknak az északi részét, és a jegyárus helyet is. Az egész részt 2006-ban építették újjá, és nagyon látványos lett.
A sofőrünk kíséretében megérkezik a jegyárus, aki rögtön azzal kezdi, hogy jeep-et kell bérelni, mert bent az utak teljesen megrongálódtak. András rávágja, hogy ez csak rossz vicc, és mindannyian tudjuk, hogy nem igaz, be lehet menni a mi kocsinkkal is. Én meg mutogatom neki, hogy ide van írva a fejem mellé, hogy személygépkocsival is be lehet menni, akkor meg mit vetít itt. Hát azt, hogy Indiga kedves nem akar bemenni és vezetni. András feje vörös lesz, és felhívatja Indiga-val a menedzsert, hogy akkor hogy is van ez? Persze ekkor már nem rossz az út, és mehetünk is, Indiga megijed. András elmondja a telefonba, hogy átvágott bennünket az infójával Nuwara Eliya-t illetően, most meg ez is. Benne van a megbeszélt programba, be is lehet menni, akkor meg mit csalnak már megint? Hát nagy hebegés között kiböki, hogy azért kell jeep-et bérelnünk (szerinte), hogy többet lássunk, meg hogy ne legyen koszos a kocsi. Na neee! És kifizeti a jeep felét. Persze nem fogadjuk el, bemegyünk ezzel a kocsival, ha már erre a célra (is) béreltük. Egymás között intézzék el a sofőrrel.
András megveszi a jegyet és elkéri az árus nevét, hogy megírja az esetet a parknak, hogy másokat ne nézzenek már hülyének. Erre az megijed, szerintem lesz pár álmatlan éjszakája, pedig nem fogunk írni egyetlen sort sem. Kapunk egy ranger-t, aki csak néhány élőlénynek tudja az angol nevét, és mutogatja az utat, hogy merre menjen a sofőrünk. Mondanom sem kell, hogy nem volt rossz az út, de Indiga azért eljátszotta, hogy mennyire az… Én nem élveztem a túrát, ráadásul semmi nem volt, néhány őzön és bivalyon kívül, még elefánt sem, és madár se sok.
Utunkat ezután a tengerparton folytatjuk Mirissa-ba, ahonnan bálnalesre lehet menni. Mirissa kicsi halászfalu volt, mára már elég sok szálláslehetőség található. András Zsizsivel egyeztetett a dátumot és a szállást illetően még Kandy-ben, hogy majd itt és ma találkozunk. Út közben megállunk egy szállásnál, és lefoglaljuk holnapra a helyet a hajón, a fickóval felhívatjuk a kinézett szállást, és kiderül, hogy tele van. Akkor maradunk itt, ez sem rossz, a szoba az óceánra néz, és nem is drága.
András elmegy netezni, én ezalatt szellőztetem a szobát, pakolászok és nézelődök a teraszról. Hoz egy gyertyát és meggyújtjuk a szökőár áldozataira emlékezve.
Este későn fekszünk, annak ellenére, hogy reggel fél 7-kor indulunk a bálnalesre. Nagy a meleg, alig tudunk elaludni, pedig még a ventilátor is megy. Arra ébredek, hogy valami palackokkal zörögnek, mondom is Andrásnak, hogy miért kell hajnalban a búvárok palackjait dobálni? Ő meg értetlenül néz, hogy éjfél van és a szomszéd benzinkúton cserélik a gázpalackokat, egy egész teherautónyit. Nagyon nehezen tudunk visszaaludni, csak hajnal 2 körül sikerül.
Accomodation: Sun Ocean Inn, 2200 LNR/room, clean.
Whale-watching: 5000 LNR/person, big ship with „breakfast”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése