20th day (02. February 2012.)
Reggeli a szállás éttermében, mindenféle helyi „péksütemények”, amik borzadályosak, inkább a pirítóst választjuk, sós vajjal. Viszont végre normális tejeskávét lehet inni.
Nagyjából összepakolunk a szálláson, és megkeressük az itteni templomot. Chidambaram (ejtsd: Csidambaram) a Dél Siva zarándokút egyik állomása, amely alatt az 5 alapvető elemnek, linguamnak tisztelegnek, úgy, mint: föld, víz, tűz, levegő és az éter. Itt az éternek állítottak templomot, Siva éteri táncának.
A Nataraja, azaz „tánc ura” templom a híres itt. A város a Csola birodalom székhelye volt egy ideig, ez idő alatt építették a templomot, a 9. században, 22 hektáron. A főbejárat hasonlít a madrasi-hoz, állat- és emberalakok (van egy hatalmas kígyószobor is, ami körülöleli az embereket, akiknek torz az arca) vannak rajta. A legfőbb nevezetesség itt is az 1000 oszlopos királyi csarnok, viszont ezt csak a fesztiválok alatt nyitják ki. Magába a templomba be lehet menni (ingyen, csilingelő kapuk nélkül), mezítláb, és fényképező nélkül. Így Andrással felváltva néztük meg a hatalmas épületet, kacskaringós folyosókkal és lehetetlen alaprajzzal. Mindketten azt hittük, hogy eltévedtünk, mert szerintünk körbe mentünk, valójában pedig össze-vissza. A templom gránitkövekből épült, amelyek 50 km-es körzetben sehol sem találhatóak. Sivának, a kozmikus táncosnak rengeteg szobrot állítottak itt, összesen 108 táncpózt lehet látni, és van egy, amely 5 fém ötvözetéből készült.
Chidambaram megér egy megállót, ha útba esik, de csak ezért ide jönni, szerintem nem érdemes. Mellesleg találkoztunk 4 nyugat-európaival, akik, mikor meghallották, hogy le kell venni a cipőt, azonnal visszafordultak, és be sem mentek! Azt elfelejtettem mondani, hogy az utcákon és az utakon nagy a szemét, de a templomokban tisztaság van, és még csak nem is köpködnek bent. Sok helyi a templomba menekül egy kis nyugalomért, kikapcsolódásért.
A szálláson kicsit pihizünk, majd átmegyünk az állomásra, ahol, láss csodát, van közvetlen járat Chennai-ba (Madrasz). Express!! El sem hisszük. Állítólag hat óra az út.
Amiből nyolc lett, mert Madraszban (nekem így jobban tetszik, ezt fogom használni) most építik a metró funkciót betöltő magasvasutat az utak mellett és felett. Mindenhol egyszerre a városban, így azt lehet mondani, hogy a legfőbb utak egyik sávja le van zárva mindkét oldalon (mintha Bp-en az összes nagy forgalmat levezető út mindkét oldalán lezárnának 1-1 sávot, egyidőben, mindenhol). Amúgy én nem szeretem a nagy városokat, ez sem nyerte el a tetszésem, zsúfolt, hangos és iszonyatos káosz van az utakon.
Mivel az útikönyvben csak a belvárosról van térkép, a buszállomás pedig onnan kb. 4 km-re van, vakon botorkálunk. Természetesen az állomással szembeni szállodában nincs hely, úgyhogy az előtte állomásozó riksásokra bízzuk magunkat, akik elvisznek kb. 2 km-re, egy viszonylag jó szállásra, ahol szobára hozzák a csípős kaját, amit a magunkkal hozott pezsgővel öblítünk le, tekintettel a várt és kapott jó hírre.
András elmegy félórára netezni, én ez alatt olvasgatom a Sri Lanka útikönyvet, hogyan is lenne a legcélszerűbb bejárni a tervezett útvonalat, busszal.
Van meleg víz, csak az udvarról kell behozni egy hatalmas vödörrel, ami mindkettőnknek elég egy jó fürdőhöz.
Viszonylag hamar fekszünk (10 óra), mert hajnal 4-re jön értünk a riksás, el kell érnünk a reggel 7-es gépet.
Chidambaram – Chennai
Nataraja Temple entrance is free, inside taking photo is forbidden.
Transport: by bus, 8 hours, because building the train-line next to every main road in Chennai.
Accomodation: about 2 km from bus station, I forget the name, tuk-tuk driver find the Hotel, clean room with AC is 800 INR.
Nagyjából összepakolunk a szálláson, és megkeressük az itteni templomot. Chidambaram (ejtsd: Csidambaram) a Dél Siva zarándokút egyik állomása, amely alatt az 5 alapvető elemnek, linguamnak tisztelegnek, úgy, mint: föld, víz, tűz, levegő és az éter. Itt az éternek állítottak templomot, Siva éteri táncának.
A Nataraja, azaz „tánc ura” templom a híres itt. A város a Csola birodalom székhelye volt egy ideig, ez idő alatt építették a templomot, a 9. században, 22 hektáron. A főbejárat hasonlít a madrasi-hoz, állat- és emberalakok (van egy hatalmas kígyószobor is, ami körülöleli az embereket, akiknek torz az arca) vannak rajta. A legfőbb nevezetesség itt is az 1000 oszlopos királyi csarnok, viszont ezt csak a fesztiválok alatt nyitják ki. Magába a templomba be lehet menni (ingyen, csilingelő kapuk nélkül), mezítláb, és fényképező nélkül. Így Andrással felváltva néztük meg a hatalmas épületet, kacskaringós folyosókkal és lehetetlen alaprajzzal. Mindketten azt hittük, hogy eltévedtünk, mert szerintünk körbe mentünk, valójában pedig össze-vissza. A templom gránitkövekből épült, amelyek 50 km-es körzetben sehol sem találhatóak. Sivának, a kozmikus táncosnak rengeteg szobrot állítottak itt, összesen 108 táncpózt lehet látni, és van egy, amely 5 fém ötvözetéből készült.
Chidambaram megér egy megállót, ha útba esik, de csak ezért ide jönni, szerintem nem érdemes. Mellesleg találkoztunk 4 nyugat-európaival, akik, mikor meghallották, hogy le kell venni a cipőt, azonnal visszafordultak, és be sem mentek! Azt elfelejtettem mondani, hogy az utcákon és az utakon nagy a szemét, de a templomokban tisztaság van, és még csak nem is köpködnek bent. Sok helyi a templomba menekül egy kis nyugalomért, kikapcsolódásért.
A szálláson kicsit pihizünk, majd átmegyünk az állomásra, ahol, láss csodát, van közvetlen járat Chennai-ba (Madrasz). Express!! El sem hisszük. Állítólag hat óra az út.
Amiből nyolc lett, mert Madraszban (nekem így jobban tetszik, ezt fogom használni) most építik a metró funkciót betöltő magasvasutat az utak mellett és felett. Mindenhol egyszerre a városban, így azt lehet mondani, hogy a legfőbb utak egyik sávja le van zárva mindkét oldalon (mintha Bp-en az összes nagy forgalmat levezető út mindkét oldalán lezárnának 1-1 sávot, egyidőben, mindenhol). Amúgy én nem szeretem a nagy városokat, ez sem nyerte el a tetszésem, zsúfolt, hangos és iszonyatos káosz van az utakon.
Mivel az útikönyvben csak a belvárosról van térkép, a buszállomás pedig onnan kb. 4 km-re van, vakon botorkálunk. Természetesen az állomással szembeni szállodában nincs hely, úgyhogy az előtte állomásozó riksásokra bízzuk magunkat, akik elvisznek kb. 2 km-re, egy viszonylag jó szállásra, ahol szobára hozzák a csípős kaját, amit a magunkkal hozott pezsgővel öblítünk le, tekintettel a várt és kapott jó hírre.
András elmegy félórára netezni, én ez alatt olvasgatom a Sri Lanka útikönyvet, hogyan is lenne a legcélszerűbb bejárni a tervezett útvonalat, busszal.
Van meleg víz, csak az udvarról kell behozni egy hatalmas vödörrel, ami mindkettőnknek elég egy jó fürdőhöz.
Viszonylag hamar fekszünk (10 óra), mert hajnal 4-re jön értünk a riksás, el kell érnünk a reggel 7-es gépet.
Chidambaram – Chennai
Nataraja Temple entrance is free, inside taking photo is forbidden.
Transport: by bus, 8 hours, because building the train-line next to every main road in Chennai.
Accomodation: about 2 km from bus station, I forget the name, tuk-tuk driver find the Hotel, clean room with AC is 800 INR.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése